2. fejezet

-Ő EJ apja igaz? – kérdeztem rá – Elnézést, hogy beleszóltam.
– Semmi baj, és igen ő az apja, de itt még nem tartunk. Folytathatom? –erre én csak bólintottam– Hol tartottam? Á megvan! Gondolat olvasó és, hogy nem lát a fejembe. Rájöttem, hogy mi ő és másik nap az iskola után bementem az erdőbe, persze úgy, hogy ő is lássa. Utánam jött, én pedig rákérdeztem. Hát igen, csak én vagyok olyan őrült, hogy bemenjek egy vámpírral az erdőbe. – egy kicsit kuncogott is önmagán, majd újra komoly lett és folytatta – Elmondta a történetét és, hogy szerelmes belém. Másnap ő vitt az iskolába, mindenki minket nézett. Egy olyan “ hogyan jöhetett össze egy ilyen lány ővele, mikor az egész iskolából senkinek sem sikerült” nézéssel. Másnap elvitt hozzájuk, bemutatni a szüleinek. Itt megismerkedtem Esmével, a nevelő anyjával és Carlislevel, a nevelő apjával. Rosalie itt is hozta a formáját és belém kötött, de hála Alicenek nem lett belőle semmi. Minden tökéletesen ment egy ideig, de aztán egy viharos napon elvitt a családjával baseballozni. Nagyon jó volt ameddig Alice azt nem mondta ,hogy “állj”.Akkor kezdődött a baj. Három nomád átutazóban volt a városon és meghallották ahogy játszunk, odajöttek. Laurent, Victoria és James beakartak állni játszani, Carlisle beleegyezett, de úgy volt, hogy én és Edward elmegyünk és a helyünkre állnak. De a szél közbeszólt. James felé vitte a vérem illatát és ő megakart támadni. Cullenék persze ezt nem hagyták és elküldték őket. James és Victoria nem adta fel. Mivel James nyomkövető volt ezért nekem elkellet hagynom a várost,mert nem akartam Charliet veszélybe keverni. Edward biztonságban akart tudni,így elküldött a városból Jasper-rel és Alice-vel. Egy szállodában szálltunk meg. Anya otthoni számon hívott fel és a hangja is ugyan az volt. Majd átvette a telefont James és azt mondta, ha nem megyek a régi balett termembe megöli anyut. Én persze rögtön oda mentem. De anya nem volt ott, helyette a plazma Tv-ben ment egy régi videó. Átvert. Eltörte az egyik lábam, ekkor jött Edward és letépte rólam. Ám ő megharapta a kezem. Iszonyúan fájt mindenem, de Edward kiszívta a mérget belőle. Amikor felébredtem a kórházban anya volt velem és Edward.Ő megígérte nekem, hogy soha nem hagy el amíg én azt nem mondom; menjen el.
Rávett, hogy menjek el vele a szalag avató bálra. Nem voltam az a táncoló típus, én inkább két ballábas voltam. Utána egy darabig minden rendben volt, pontosabban a 18. születésnapomig. Alice most is Alice volt, rendezett egy kis bulit. Mindenkitől kaptam ajándékot. Miután mindent kibontottam és megkóstoltam a tortám, a többieknek sietve vadászni támadt kedve. Ott maradtam Edward-dal. Felmentünk a szobájába, beszélgettünk, csókolóztunk és túlléptük az általa állított határt. Szerelmeskedtünk. Rá egy pár napra kezdtem rosszul lenni. Elmentem egy orvoshoz és kiderült, hogy terhes vagyok. Amikor visszamentem Cullenéknél már senki nem volt ott, üres volt a ház, elköltöztek. Charlie ezt még nem tudta és mivel én nem élhettem többé vele, azt mondtam neki, hogy elmegyek velük. Nehezen, de beletörődött. Én a Cullen házban éltem, azt az egy hónapot. Minden nap reménykedtem, hogy visszajönnek és azt mondják, hogy egy hosszú vadászaton voltak. Persze hiába reménykedtem, nem jöttek vissza.Senki. Az az egy hónap nagyon fájdalmasan telt mivel törtek a csontjaim ahogy EJ mozgott, és lelkileg is nagyon fájt, abban a házban lennem ami rájuk elékeztetett. Eljött a szülés napja. Egyedül voltam amikor elkezdődött. Fájdalmas volt, mivel ki kellett rágnia magát a méhemből. Sok vért vesztettem. David éppen arra járt és megérezte a vérem illatát.Mivel nomád ezért oda is jött. Amikor meglátta, hogy mi történik velem átváltoztatott, ha nem teszi meg meghaltam volna. Ameddig én átváltoztam ő vigyázott Ej-re. Utána felajánlotta, hogy tartsunk vele, de nem akartam menni. Ő elmondta, hogy ott milyen alakváltók élnek és azt is hogyha nem megyek el több mint valószínű, hogy megölnek minket. Rájöttem, végleg el kell jönnünk Forksból. Új életet kezdtem EJ-vel Oroszországban. Moszkvába költöztünk, én elkezdtem dolgozni, bár a hitel kártyámon volt pénz azért még szükség volt rá. Nagyon örültem EJ-nek, ő életem szeme fénye. De ahogy mondani szokás „ a gyerekek hamar felnőnek”, itt ezt szó szerint lehetett venni. Hét év alatt felnőtt lett,olyan mint most. Egyre tovább és tovább kellett költöznünk, mivel öt évnél többet sehol sem maradhattunk, feltűnő lett volna, hogy mi nem öregedünk mint más. Egy éve éppen Svájcban éltünk, mikor majdnem elütöttek egy kislányt. EJ ezt nem bírta volna végignézni és megmentette, persze vámpír sebességgel. Az emberek elkezdtek beszélni erről az esetről és kezdtek rájönni, hogy lehet, hogy nem is vagyunk emberek. Rögtön el kellett jönnünk, nem akartuk felhívni magunkra a Volturi figyelmét.Így ide költöztünk.–ekkor kinyílt az ajtó és megjöttek anyuék, ők sem tudtak jobbkor jönni. –Ha érdekel még valami nyugodtan gyere át hozzánk és kérdezz. Jó?
– Köszönöm, hogy beavattál.– jólesik, hogy megbízik bennem. Ha nem bízna bennem, nem mondta volna el. Csak most vettem észre, hogy egészen késő délutánig elhúzódott a mesélés. Anyáék most jöttek be a nappaliba.
– Jó napot Mrs. és Mr. White.– Bella mindig illedelmes. Bár az én számításaim alapján jóval idősebb a szüleimnél.
– Szia Bella! Mi szél hozott nálunk?–anya mindenkivel olyan mintha rokon lenne.
– Csak beszélgettünk Ashsel.De nekem már mennem kell ha nem haragszanak meg. Viszont látásra. Szia Ash.
– Szia Bella.– se szó, se beszéd én elindultam fel a szobámba.
– Nem vagy éhes Ash?– kiáltott utánam anya.
– Köszi, most nem.– Bella életén gondolkodom. Nehéz lehetett neki amikor csak úgy elhagyták. Biztos úgy érezhette magát, mint akit kihasználtak.Én nekem akkor sem stimmel valami ebben a történetben. Vajon miért mehetett el akkor Edward? Ha nem szerette Bellát akkor hamarabb is kihasználhatta volna. Ha pedig szerette akkor miért ment el? És még azt mondják, hogy a nők észjárását nem lehet megérteni. Addig gondolkodtam ezen, hogy arra lettem figyelmes, lefele ragad a szemem. Elaludtam.